Kedden igazgatóválasztás volt az oviban, Flórinak meg még egy kicsit folyt az orra, szóval nem ment bölcsibe. Ráadásul azt jósolták, hogy ezen a napon lesz a legszebb idő a héten. Jant éppen Németben ette a fene, így hát fogtam reggel a fiúkat, bepakoltam őket kicsiny autócskánkba és uzsgyi, meg sem álltunk Hűvösvölgyig, ami nekünk a legeslegkedvencebb helyünk! Alighogy leparkoltunk, máris felhangzott az ismerős szignál: tíz perc múlva indul a gyermekvasút!
Felrohantunk sebesen a jegypénztárhoz, és néhány perc múlva helyet is foglaltunk a NYITOTT kocsiban:
Egészen Normafáig zötyköldőtünk, odafelé az alagútban nem kapcsolta fel a villanyt a vicceskedvű masiniszta, így kiválóan lehetett borzongani és rikoltozni: SZABAD A CSÓK! Leszállás után jól bevásároltunk a CBA-ban, majd azon melegében el is fogyasztottuk a hideg ebédet:
Emígyen feltöltve a picike bendőket, újult erővel vágtunk neki a Normafa lankáinak, ahhoz a bizonyos kilátó ponthoz érve Tóbi a szívemből szólt: "Anya, innen lehet a legjobban látni a hegyeket!" És érzékelni is lehet őket a csöppnyi ujjakkal, úgy ám:
A kötelező rétes és palacsinta adag elfogyasztása után elszaladtunk az Anna-rétre, ahol egy szenzációs favonaton lehet elképzelni, hogy most mi irányítjuk a gőzöst!
A kisvasút csodálatos ringató ritmusának kevesen tudnak ellenállni, Flórikát már a János-hegynél elnyomta a buzgóság. Álmában csönget egy picit (és a jegyet is szorítja!):
A hazafelé úton aztán már egyetlen szemhéj sem tudott ellenállni a gravitációnak, valamit tud ez a magaslati levegő:
Életem egyik legszebb napja volt, talán mondanom sem kell. Én így éreztem magam ott fent:
Kívánok Nektek szép életet és minimum egy (de inkább több) gyereket!
Hú Terike, teljesen értem, hogy miért nem hívtál. Ezekért a napokért él az ember.
AntwortenLöschenigen, meg az is benne van, ha nincs ott felnőtt, akkor sokkal jobban rá tudsz hangolódni a gyerekekre, és egyetlen felnőtt-téma sem vonja el a figyelmedet! én meg lehetek gyerek, amennyire csak akarok, hehehe!
AntwortenLöschen