Létezhetetlen

Flórika beszédfejlődéséről volt már itt szó, meg bizonyára lesz is. Meg van is. Éppen most.

Tegnap este eléggé el nem ítélhető módon az egyik Anna-Peti könyvből olvastunk. Ez a kötet abban az időben keletkezett, amikor Gergő még nem élt, nem is szerepel egyik történetben sem. Feltűnik ez Flórinak is, kezdi a faggatózást:

- És Gergő? Hol van Gergő? Még az anyukája pocakjában van?
- Hát igen, talán igen - mondom én és olvasnék tovább, mert igazából baromi álmos vagyok.
  De ő nem hagyja annyiban a dolgot:
- De az is lehet, hogy még nem létezett.
- öööööööö (Anya padlót fog a gyerek által használt szótól, egy értelmes választ nem tud kinyögni)
- Vagy talán már meghalt - fűzi tovább a gondolatot a kisebbikem.
- Jaj, nem, azt biztosan nem!!! - próbálom menteni a menthetőt...

Aztán hamar pont kerül a sztori végére, kicsi fiam gyorsan elpilled, sokat kertészkedett a lelkem az apjával.

Flórikám! Köszönöm, hogy Te LÉTEZEL!!!!!