Jegenyék

Boldogult ifjúkoromban néptáncosi karrierrel is próbálkoztam. A lelkesedés megvolt, a próbákra be is engedtek, de a fellépéseken - ritumsérzék híjján - többnyire a magnót kezeltem. Ja, meg Németországba is kiutazhattam a csoporttal, de főként tolmácsolni. Istenem, nem lehet mindenki multitalentum! Azért vannak szép emlékeim is. A csoportban volt két marha nagynövésű fiú, ráadásul ikrek. Eleve jó, ha fiúk is jönnek néptáncolni, ez a páros koreográfiáknál különösen előnyös. A tanárnőnk meg nem győzött bennük gyönyörködni. Jegenyék! Az én jegenyéim! Így nevezte őket.

Teltek az évek, és most már az én életemben is van két jegenye. Hah, aki azt hiszi, hogy már megint a fiaimról fogok ömlengeni, az most gyorsan nézzen bele egy botanikai határozóba! A 104 meg a 125 centi maximum csenevész bokrocskának elég...bőrlevelű korallberkenye, miegymás!

Hiszitek, nem hiszitek, az én életemben vannak más férfiak is! Egyikük alulról, másikuk felülről súrolja a két métert. Sok szempontból tiszteletre méltó férfiak ők, hosszan lehetne sorolni az érdemeiket. De most csak a testiségre koncentrálok. Nézzük!

Kezdjük ott, hogy belőlem óriási elismerést vált ki, ha egy férfi elkezd diétázni. Mert. Ugye! A társadalom sokkal elnézőbben bánik a férfiakkal. Mackós! Apukás! Jó hozzábújni. Ilyenekkel illetik őket. Szóval az egyessel kezdődő személyi szám eleve mentesítő tényező. No, de ha még magasak is! Úgy értem nagyon magasak! És azt a néhány pluszkilót tényleg csak a vájtszeműek veszik észre, meg a kekeckedők. Esetleg a feleségeik, de őket most hagyjuk ki a buliból. Előrebocsátom, egyiküket se szoktam bámulni feltűnően, strandon még együtt a büdös életben nem voltunk, meg egyéb ilyen ruhamentes szituban sem. Mentségemre szóljon, hogy egyikük a keresztlányom apukája, másikuk a sógorom, úgyhogy talán ez a körülmény megbocsátható nekem. Tehát!

Őszintén meglepett, amikor megtudtam, hogy család mellett, munka mellett, tanulás mellett, élet mellett ők ketten - egymástól függetlenül - elkezdtek életmódot váltani. Keményen, kitartóan, következetesen. És kiváló eredményekkel! Tökre hatásos lenne most előtte-utána fotókat beilleszteni róluk, ám erre se anyagom, se felhatalmazásom sincsen. Azt se írom, hány kiló, hány ruhaméret, meg hány fekvőtámasz. Egyszerűen higgyetek nekem, úgysincs más választásotok. Egészen elképesztő a változás, és nagyon előnyös! Én magamtól nem gondoltam volna, hogy ilyesfajta megszorításokra szükségük lenne, de most látom, csakis a javukra vált. Már a puszta létezésük motivál, erőt ad és bíztat. Köszönöm!

Kedves Jegenyék! Nőjetek az égig!!

Sok szeretettel:

egy tuja