Nézzünk pár alapvető dolgot, mi változott hat év alatt:
AKKOR: a kistarcsai ház dolgozószobájában írtam a bejegyzést
MOST: a bürstadti ház dolgozószobájában klimpírozok, kb. 1000 kilométerrel odébb
AKKOR: a körmök-szőrök rendben voltak
MOST: csak a körmök vannak rendben
AKKOR: a körmök-szőrök rendben voltak
MOST: csak a körmök vannak rendben
AKKOR: Jan éppen Amerikában volt
MOST: be se engedik az európaiakat Amerikába
AKKOR: Tóbi egy három és fél éves ovis fiúcska volt, növekvő öntudattal
MOST: Tóbi egy kilenc és fél éves kisiskolás nagyfiú, bitang nagy öntudattal
AKKOR: Flóri egy egy éves pelusos bajkeverő volt, akinek alig vártuk az első szavait
MOST: Flóri egy hét éves kisiskolás nagyfiú, aki képtelen egyetlen percre is csendben maradni
AKKOR: Anya frankón nem tudta eldönteni, milyen hivatásba is vesse bele magát: újságíró legyen vagy gyerekekkel foglalkozzon
MOST: Anya már mindkét opciót lefuttatta
AKKOR: megettem a húsvétra vásárolt csokinyuszikat
MOST: a húsvétra vásárolt csokinyuszik békésen figyelnek a zoknijaim között
Egyéb? Hát izé. Jól vagyunk. Egy család vagyunk. Megteszünk mindent azért, hogy hat év múlva is ezt írhassam. Megteszünk mindent. Minden nap. Nem egész nap. De minden nap.
Keine Kommentare:
Kommentar veröffentlichen