Bezár a bazár

Alternatív cím: Minden egész eltörött

Mert igazából erről van szó. Ami tegnap még fontos volt, probléma volt, az ma már egyáltalán nem lényeges.

Tegnap még azon aggódtam, hogy jaj, hogyan mondjak nemet a szülőknek, ha túl sokat kérnek tőlem, ma meg azon, hogy lehetőleg minél kevesebben mondjanak fel.

Mert mi is történt? Kinyiffantottam egy gyereket netán? Áh dehogy! Felsőbb hatalmak zárták be a piacon épp a lábát megvetni kívánó családi napközimet. Meg az összes többit. Azonnali hatállyal. Egyelőre április 20-ig. Vagy ki tudja meddig. A corona vírus járvány németországi csúcsát július-augusztusra jósolják az okosok. Szóval szerintem ez az április húsz csak az értő olvasásra képtelen pórnép megtévesztésére szolgál. Hogy ne törjön már ki a pánik. (Olyan ez, mint amikor a Deutsche Bahn bemondja a peronon, hogy öt percet késik a vonat. Aztán még öt percet. Meg tizet. És, ha csak egy órát késik a végén, akkor még szerencsések is vagyunk.)

Vicces.

Tudjátok, én kb. öt éves korom óta imádkozom azért minden este, hogy ne törjön ki a harmadik világháború és ne dobjanak atombombát a Földre. Így, ebben a sorrendben. 35 éve tehát. Az 12.775 db esti ima. Ha csak egyszer, csak egyetlenegyszer imádkoztam volna azért, hogy ne tarolja le egy világjárvány a Földet! Istenem! Csak egyetlenegyszer!

Ugyan. Eszembe se jutott.

Most meg már a miséket is betiltották.

Azt pedig, amit itt öt hónap kemény munkájával felépítettem, azt egyetlen tollvonással (a hesseni tartományi kormány nevezetes tollvonásával!) zúzták porrá.

Eddig csak egy szülő jelezte a felmondási szándékát, de ez nyilván csupán a kezdet. Jön majd az összes többi szépen sorban.

De no para.

Hiszek abban, hogy ami egyszer sikerült, sikerül majd másodszor is.

Én erre születtem.

És akkor (amikor lecseng ez a kurva vírus) már rutinosan fogok nekiállni.

Csak éljük túl. Imádkozom érte! Közvetlenül a világháborús meg az atombombás cucc után! Eskü!

egységben az erő!