csokinyuszik

10 évnyi rapszodikus blogírás (lefogyunk.freeblog.hu, ha emlékszik még valaki) után ma este úgy döntöttem, hogy új blogot kezdek. Fő inspirátorom (van ilyen szó?) ebben Mona (ő létezik!), aki három pici mellett vezet egy őrülten izgalmas blogot (és életet is, de erről majd máskor). Nálam is lesz szó a picikről (egyelőre kettőről), ki fogom elemezni a világ nagy eseményeit (ezt csak röviden), és tudósítani fogok, hol tartok éppen az életmódváltásban (ennek időnként nekifutok:-) Nő maradni két fiúval...fiús anya vagyok...na, ezt is kifejtem majd, jó bőlére eresztve. Most legyen elég egy rövid helyzetjelentés: a két fiú safe&sound szundizik (apró szépséghiba: egyikük ruhában-cipőben a kanapén már este hat óta, szóval bármikor ébredhet ..és nagyon éhes lesz!), férjecském biztonságos távolban (lehetne Canberra, de most csak Chicago-ig futotta, azaz reptette a Lufi), én pedig őrült luxusban fogyasztom a csokinyuszikat (holnap újakat kell vennem...már ki volt porciózva a családtagoknak), a 10 dolog, amit utálok benned című filmet nézem (kb. ez a huszonharmadik nekifutás az elmúlt két hétben, de már csak 9 perc van hátra!). Igen, szerintem is ilyenkor kéne mosogatni, rendet rakni a hivatalos papírjaim között (állapotuk a férjem szerint már válóok!), esetleg hajat moshatnék (körmök, szőrök kivételesen rendben!), dehát nem én lennék a világ legnagyobb időelszúrója (enyhe kifejezéssel élve hedonistája), ha nem itt legeltetném a szemem Joker ifjúkori mosolyán...folyt.köv.!