Csak a szokásos

MI VAN MI VAN?? MI VAN MI VAN???

SEMMI SINCSEN, MI LENNE???

Így melegítettek annak idején az MTK-szurkoló osztálytársaim meccs előtt. Szerintük teljesen egyesélyes volt a dolog, minek izgulni.

Én is így voltam vele. A legkisebb izgalom nélkül nyitottam meg ma reggel az Origo Reblog Sprint vonatkozó rovatát. Az "ébredés" témájú forduló eredményhirdetését egészen pontosan. Teljesen biztos voltam benne, hogy nem lesz a nevem a nyertesek között. Minek is lenne? Igaz, hogy három pályaművel neveztem, de abból csupán egyet érdemesítettek arra, hogy kiemeljék a címlapra. Pont a leggyengébbiket, amit nettó két óra alatt dobtam össze. Csak úgy poénból. Nem volt jobb dolgom. Szóval ezt:

http://mediamunkas.reblog.hu/5-dal-amitol-tutira-felebredsz 

Kétszáztizenhét ember találta lekattintásra érdemesnek. Hú, de menő!

Én ezt már sokkal nagyobb durranásnak szántam, hát még csak észre se vették, hogy létezik:

http://mediamunkas.reblog.hu/filmes-ebredesek

De nem vettem zokon, mert az igazi aduász még ott volt a tarsolyomban.

Már a Spiegel is rám hivatkozik!

 Eléggé el nem ítélhető módon a húsvétvasárnapi ünnepi nagymisén jött az ötlet. Az eredeti cím az volt, hogy: Luther 500: katolikusok ébredése. Ezt egy kicsit felpimpeltem (megihletett az atya???), így jött a képbe Darth Vader, mint kattintásmágnes. Két napon át gyűjtöttem az anyagot, a reformáció története valahogy kihullott a fejemből érettségi óta. Kedd éjszaka megalkottam a művet! Már pont képeztem, amikor az egész elszállt. Mondom ELSZÁLLT. Az EGÉSZ. Nem volt más választásom. Az egészet azon nyomban újraírtam. Emlékezetből. A telefonomba. Az ágyikómban.
Másnap jóga után őrülten rohantam haza. Két óra múlva kellett indulnom az oviba. Két órám volt arra, hogy az egészet lemásoljam, lepötyögjem a telómról a gépbe, mivel épp nem működött az e-mail küldési funkció. Aztán képeztem, letisztáztam, élesítettem. Vártam.

Hogy voltam képes háromszor is beírni ezt a rohadék hosszú posztot? Mármint ezt:

Luther vs. Darth Vader: Az ébredő nyerő

Csak úgy, hogy rendületlenül hittem benne.

Kár, hogy más nem. Nem emelték ki a címlapra. Tegnapig csak az olvasta, akinek külön szóltam, hogy létezik egy írás. Egy írás, amiben messze Martin Luther King zseniális cameo-jára vagyok a legbüszkébb.

Na, ma kiderült, hogy nem csak a barátaim és a családom olvasták. Hanem az Origo Sprint ítészei is, akik egyenesen ennek a bejegyzésnek ítélték az egyik főnyereményt! Azt már alig merem megemlíteni, hogy a másik kettőt is megdícsérték az összértékelésben, mint kiváló műveket!

Ülök az autóban, szakad az eső. Az előbb kísértem be a fiamat az iskolaalkalmassági tesztre. Picit még könnyes a szemem. Jól látom, amit látok??? Csipkedem magam, ordítozok össze-vissza, hátha felébredek (ez rémálmoknál bejön néha). Végül felhívom Jant...te is azt látod, amit én, vagy csak az én telefonomat hekkelte meg valaki??

El kéne menni vásárolni. Céltalanul bolyongok a sorok között. Kezemben gyűrött papiros, a betűk nem állnak össze szavakká. Nem bírok koncentrálni, igazán minden egész eltörött.

NYERTEEEEEEEM! MÁR MEGINT!!!!

Ja! Hát ez a nagy hír?

Business as usual.